Fiatalok a falumban

Kocsis Zoltán
Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek

   A címet olvasva eléggé nehéznek gondoltam a feladatot, mert nálunk nem találunk olyan összefogó ifjúsági szervezetet, mint például Bordányban – nincs Ifjúsági Önkormányzat, nincs a fiataloknak civil szervezete, sem klubja. Sőt! A falum csökkenő létszáma sajnos azt is jelenti, hogy elöregedő településnek számítunk, ennek köszönhetően egyre kevesebb fiatal él községünkben.


   A fiatalokat korcsoport szerint két részre osztanám: egyetemista korúak és idősebbek, valamint közép- és általános iskolások. A tanulmányaikat befejezett huszonévesek kevés hányada maradt a faluban, szinte csak azok, akik itt, vagy a közelben találtak munkát. A többiek jó része a fővárosban vagy más nagyvárosban dolgozik, közülük sokan már hétvégeken sem jönnek haza, inkább csak ünnepekkor. Többen dolgoznak külföldön is, a tendencia sajnos azt mutatja, hogy ők kinn is fognak letelepedni. A náluk fiatalabb korosztályra mondhatjuk, hogy még a faluhoz tartozik, hiszen többségük a közeli városokban végzi középiskolai tanulmányait, minden nap bejárnak a városba, így a délutánokat, estéket, hétvégeket Fajszon töltik. A falu általános iskolájába 106 gyerek jár, ami sajnos nagyon kevés, hisz itt még megmaradt mind a nyolc osztály. Óvoda is működik, kb. 45 fős létszámmal. A fiatalokat tömörítő szervezet/egyesület nincs a településen, de igazán igény se lenne rá. Néhány dolog mégis akad, ami lehetőséget biztosít a fiataloknak, hogy közösséghez tartozzanak. Egyik ilyen a sport: Az 1952-ben alakult Fajsz Sportegyesület futball szakosztályt működtet. A fiúk nagy része a labdarúgásban próbálgatja szárnyait, a helyi csapat edzéseire járnak ki (néhány évvel ezelőtt ifi-, serdülő- és női csapat is képviselte Fajszot, ám az egyre kevesebb gyerek és a forráshiány ezek működését nem teszi lehetővé). Télen két kispályás teremlabdarúgó torna is megrendezésre kerül, ami sok embert megmozgat. Az általános iskolásoknak judo edzés van a település tornatermében. Néhány idősebb lakos szervezésében amatőr asztalitenisz foglalkozások vannak heti kétszer, ahová több fiatal rendszeresen ellátogat. A faluban van egy konditerem is, amit ingyenesen lehet használni. Ide elég sok fiatal jár, úgy gondolom, ez központi helye a fiataloknak. Az említett helyeken sokan megfordulnak, vallom, hogy a sportnak közösségépítő szerepe van. A helyi önkéntes tűzoltócsoport sok 18 év alattit tud a tagjai között. Ők sűrűn rendeznek sorversenyeket, bemutatókat, ahol az ifjak is aktívan részt vesznek. A Fajszi Ízisz Hastánccsoport gyerekszekciójának sok fiatal lány tagja van, választva ezzel hasznos szabadidős elfoglaltságot. A helyi polgárőr egyesületben is egyre több fiatal önkénteskedik. Községünk néhány éve egy nyertes pályázatnak köszönhetően felújította a könyvtárat, ahol játszósarok is várja a gyerekeket, valamint lehetőség van számítógép és internet használatára. Nyolc – tíz évvel ezelőtt még ifjúsági hittan csoport is működött a településen, amelynek 25-30 tagja volt. Ők amatőr színjátszással is foglalkoztak, több teltházas előadást tartottak a helyi Művelődési Házban, néhányat más településeken is bemutattak. Az ebben résztvevő fiatalok már nincsenek a községben, a mostaniak körében pedig nincs igény efféle időtöltésre. A falu adottságainak köszönhetően (4 horgásztó és a Duna) sok fiatal hódol a horgászat szenvedélyének. Évente több alkalommal rendeznek horgászversenyeket, mindig figyelve, hogy legyenek ifjúsági kategóriák is.
   Ami a szórakozást illeti: a nagyvárosokban/külföldön élő fiatalok a falu rendezvényeire, ünnepeire hazalátogatnak, mint például a Jakab-nap, a Búcsú és a Parasztolimpia. Ilyenkor az egész falu együtt van, ünnepel, részt vesz a versenyeken, jól érzi magát. Az év többi részében tartott rendezvényeken (pl. bálok) is szép számmal megjelennek a fiatalok, viszont ezeket leszámítva nem sok lehetőség van a szórakozásra. Hétvégenként sokan a környező települések szórakozóhelyeit választják, nem kevesen pedig megelégednek a helyi „kocsmahivatalokkal”. Sokszor csak kiülnek beszélgetni a buszmegállóba vagy a Duna-partra.
   Összefoglalásként azt mondanám, hogy a faluban a kisebb korosztály megtalálhatja a kikapcsolódás több formáját is (sportok, könyvtár, stb.), míg az „idősebb fiatalok” – a 18 év felettiek – lehetőségei meglehetősen korlátozottak, viszont úgy vélem, hogy ők nem is vágynak sokkal többre, mint amit a néhány vendéglátó egység kínál.

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek