Tószőlős
Lassan két éve már, hogy leraktuk az alapjait Tószőlősnek, a „virtuális falunak” ahogy egyre több ember ismeri. Ezek az alapok akkor még kezdetlegesek és sok szempontból gyengék voltak, néhány részlet megingott vagy kidőlt, egyes szakaszokat új kövekkel és habarccsal kellett megerősíteni, de a program első szakaszának végére az alap állt, és mi készek voltunk falakat felhúzni rá.
A régi és új résztvevők, tagok, ahogy ez a kiadványunk fülszövegeiből is látható, mind profitáltak ebből az építkezésből. Mindenkinek hozott valami újat, valami építő jellegűt, amit az első programban csak részben, érintőlegesen ismertünk meg, azonban az újratöltött programban mér mélységében, részleteiben is. Tavaly elsősorban arra koncentráltunk, hogy megtaláljuk a kereteket, amik közt a munkánkat végezhetjük, hogy felismerjük azokat a kapcsolatokat, összefüggéseket, amik hozzájárulnak, mi több elvezetnek ahhoz, hogy a vidék fiatalságával kapcsolatos képviseleti munkánkat elindítsuk vagy hatékonyabbá varázsoljuk. Ennek meg is volt az eredménye, hiszen épp ennek az eredménye lett az az összetartó és együttműködésre igazán hatékonyan képes csapat, akik az idei évben újra belevágtak a program megvalósításába.
A második lépés, ahogy tavaly neveztük. A falak felhúzása. Ez egyrészről azt jelenti, hogy folytattuk a már megkezdett utat, ismerkedtünk a demokrácia útvesztőivel, jellemzőivel és lehetőségeivel. A program állomásai során folyamatosan újra meg újra előkerültek a közigazgatás, és a vállalkozói szféra különböző képviselői, így az ő szempontjaikat is figyelembe véve tudtuk a témaköreinket vizsgálni, elemezni. Másrészről kiteljesedett a programunk egy másik oldala, mégpedig a fiatalok életének egy fontos elemét a középpontba helyezve. A Virtuális Falu Újratöltve programnak középpontjába ugyanis a vidéki fiatalok munkához jutásának lehetőségeit állítottuk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a vidék népességmegtartó erejének legfontosabb pólusa ugyanis a fiatalok munkához jutása, hiszen ha talál magának megélhetést, akkor miért akarna elköltözni az ember a faluból? Ha pedig a falun maradnak, akkor még inkább lehetőség nyílik arra, hogy ezek a fiatalok erős és tettre kész közösségeket hozzanak létre, akik önállóan is életképesek, de egy országos ernyőszervezet által segítve még könnyebben és nagyobb hatékonysággal tudják képviselni a saját érdekeiket.
Ezért lett a foglalkoztatás az egyik kulcsszava a programunknak. Ki-ki hozta magával saját tapasztalatait, az általa képviselt fiatalok véleményét és történeteit a munka világába való belépés nehézségeiről. Ezeket a már említett közigazgatási és vállalkozói szereplők segítségével próbáltuk átültetni egy általánosnak mondható környezetbe, és ott elemezni, valamint megoldásokat találni a fellelhető és megemlített problémákra. A program végén elvégzett kutatásuk témáját is a vidéki fiatalok munkalehetőségei, az önkormányzatok, a civil élet és a vállalkozók kapcsolatai, és ezen kapcsolatok a munkalehetőségekre gyakorolt pozitív vagy negatív hatásai adták.
Természetesen a komoly munka mellett tovább folytatódott a már összeszokott csapat további csiszolgatása, összeolvasztása. Úgy gondolom, a főbb irányvonalak mellett ebben teljesedett ki a falak építése, hiszen az első fázisban letett alapok is részben a program témaköreinek feldolgozását, de talán még nagyobb részben a résztvevők összekovácsolását, csapattá formálását jelentették. A falak építése pedig részben szintén ennek a hálózatos együttműködésnek a fejlesztését, fejlődését szimbolizálja. A könnyedebb de sok szempontból mégis felelősségteljesebb feladat pedig nem csak az ebben az esetben, hogy a csapat tagjai kommunikálni tudjanak. A közös munka, az egymás feladatainak ismerete, segítése, és alátámasztása olyan képességek, amelyeket tényleg csak hosszú és sok igyekezettel járó munkával tudunk elsajátítani. De sikerrel vettük ezt az akadályt is, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idén először, és biztos vagyok benne, hogy nem utoljára megjelent magazinpáros, a „Leány” és a „Legény”, a vidéki csajok és srácok magazinjai. A felületes szemlélő ezeket talán gyermeteg próbálkozásnak találná, de mélyebben belegondolva észrevehető, mekkora munka, milyen fontos feladat, és milyen komoly próba volt ez a csapat számára. És a végeredmény önmagáért beszél. És kedves szavakat suttog a magazinok olvasóinak fülébe!
Látható tehát, hogy a társaság tényleg fejlődött és fejlődik folyamatosan. A csapat fejlődésén keresztül pedig az otthoni „húzó emberek” még inkább kiteljesedhetnek munkájukban, és még hatékonyabb, cselekvőképesebb szervezetek és közösségek kialakulását és fenntartását tudják majd segíteni. Ezáltal két oldalról egyszerre segítve a vidéki fiatalok életének színesebbé és élhetőbbé tételét. Mint amikor a falakat nem egy irányból, de körkörösen folyamatosan felfelé húzva épül egy ház. A falak összekapaszkodnak és stabilan emelkednek. ÉS készül a ház, ami minden település, minden falu alapja… ami az otthont jelentheti, ha ügyesen építik fel.
Bába Miklós
