A Békést érintő kérdésekre az önkormányzatnál kaptam választ. Azokat, akik segítettek a kérdések megválaszolásában és az interjú létrejöttében, ezúton is nagy-nagy köszönet illet. Ezen írást elsősorban a kapott válaszok alapján állítottam össze.
Alapvetően nem érintette az önkormányzat gazdálkodását és működését a rendszer közelmúltbeli átszervezése. A változás az oktatásban mindössze annyi, hogy az iskolák fenntartója hivatalosan az állam, de továbbra is ugyanúgy működnek, viszont a működtetésben a rezsiköltségek fizetését és az emberek irányítását az önkormányzatnak kell felvállalnia, ami nehézségeket is okoz, többletfeladatként jelenik meg. A járási rendszer a hatósági feladatok egy részét átvette, több ember osztozik a korábbi feladatokon. Kifelé kevésbé érzékelhető a változás, a hatósági feladatok ellátása tulajdonképpen változatlanul működik. A rendszer amiatt, hogy új emberek kerültek a járási hivatalokba, minden bizonnyal megdrágult. A kisebb településeket jobban érintheti hátrányosan az új szisztéma, ugyanis a helyi ügygondnok nem tudja olyan szinten intézni a helyi ügyeket, ahogyan az az eddig kialakult kerékvágásban történt. Itt Békésen azonban, ha nem a hivatalt nézzük hatósági oldalról, az önkormányzatot abszolút nem érinti az átszervezés. Annyiban mégis történt negatív dolog, hogy egy korábban pályázatból megvalósult épületet elvettek az önkormányzat kezeléséből, mégpedig az agrár-innovációs központot, amit eddig bérbeadással hasznosítottak. Itt történt korábban az agráriummal kapcsolatos rendezvények szervezése, itt működött például a falugazdász iroda. A járási rendszerről semleges a vélemény, pozitív oldalát nem látják egyenlőre.
A 2007 óta megvalósult legfontosabb projektek a 620 milliós költségvetésű járóbeteg-ellátó központ, az inkubátorház 200 milliós történet volt, 320 mill. Ft-ból valósult meg az uszoda, felújítottak egy 23 tantermes iskolát, bölcsődeépítés, jelenleg is folyik egy óvoda építése, megvalósult a mezőberényi kerékpárút, a békéscsabai kerékpárút befejező szakasza, továbbá elég sok belterületi út- és parkolófelújítás történt. Oktatásban is voltak pl. TÁMOP fejlesztések, eszközbeszerzések, több mint 50 pályázat keretében megvalósult 4 milliárd Ft-os fejlesztés, legnagyobb részben EU-s pénzekből. Folyik a kerékpárút-hálózat fejlesztése, a meglévők összekötése, felújítása, valamint a turisztikai bázisként megjelölt Dánfokot kötik be. A Körös-parti kikapcsolódásra, felüdülésre szolgáló helyszínen kerékpártárolót, csónakkikötőt, gasztrokomplexumot alakítanak ki, az Erzsébet ligetben pedig egy kerékpáros pihenőt. Egy régi Fekete-Körös hídfőt tárnak fel, amit egy két évvel ezelőtti kerékpárút-építés során találtak meg. Szennyvíztisztító telepkorszerűsítés is folyik jelenleg. A kisebb útfelújítások 10-20 milliós nagyságrendűek, viszont el kell mondani, hogy a pályázati lehetőségek hiánya miatt új út nem épült az elmúlt években. A térségben rendelkezésre áll a meleg gyógyvíz, azonban az uszodára nyert 150 milliós pályázatot sportcélból nyerték, az élmény és wellness-szolgáltatás része hiányzik, és a kikerülő víz hőtartalma is hasznosítatlanul folyik el. Sajnos egyenlőre fentről nem járulnak hozzá sportcéltól eltérő fejlesztéshez, de a békésiek dolgoznak rajta, és vannak elképzelések a jövőre nézve.
Mindig az épp aktuális pályázatra startolnak, a megvalósuló beruházások mindegyike öröm, viszont az addig elvezető út rögös és gondokkal teli. A pályázati rendszer, az adminisztráció hosszadalmas és túlkomplikált. Maga a pályázat megírásával kezdődik a procedúra, utána a lebonyolítás, majd a fenntartási idő végéig fennálló kötelezettségek, ellenőrzések túlzott terhet jelentenek az önkormányzatnak. Véleményük szerint Uniós szintről indulva a teljes rendszer működtetése túlzottan bürokratikus és költséges. A magyar költségvetésből megvalósult mezőberényi kerékpárút ellenőrzése és kifizetése jó példaként szolgál, az építés végeztével egy hét alatt lezajlott az egész. Ellenben az EU-s projektek kifizetési kérelme többszörösen bonyolultabb, a sok hiánypótlás, határidő, indikátorok teljesítése sokszor felesleges terhet ró a hivatali alkalmazottakra. A környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség terén sok mindent be kellett vállalni a pénzek elnyerése érdekében, de a kivitelezés során több alkalommal kiderült, hogy nem sikerült egyes dolgokat betartani, aminek dokumentálása ismét külön procedúra volt. Véleményük szerint az EU-s pénzek majd’ 40%-át emészti fel a bürokrácia, a 2004-es csatlakozás előtti fejlesztések sokkal gördülékenyebbek, pénzügyileg hatékonyabbak voltak. Mégis minden fejlesztésnek örülnek, ami a város helyzetén ilyen vagy olyan oldalról javít.
Az egyéni vállalkozások száma nagyságrendileg 1600, de túlnyomó többségük kényszervállalkozó, vagy minimális jövedelemmel rendelkezik. A nemrég alakult „Tízek tanácsa” a legnagyobb vállalkozásokat tömöríti, közös munkával, ötletekkel segítik egymás és a városvezetés munkáját. A Békés-Drén, az Optigép talán a legnagyobb cégek a városban, sok embert foglalkoztatnak, nagy az árbevételük és hosszú távú fejlődést is mutatnak. Többek közt az Agro-Déló és az Interturbo is jelentős adófizetők.
Civil szervezetből rengeteg van Békésen. Mindegyik működik a saját területén belül, programokat szerveznek szűkebb vagy tágabb közönségnek, ily módon biztosítják a tartalmas kikapcsolódást. A városvédők azok, akik leginkább közreműködnek a város életében és építő javaslatokat tudnak tenni a vezetés számára. Támogatni kell a szervezeteket, szükség van rájuk. Vannak saját rendezvényeik, esetleg saját alapítványuk, szépítik környezetüket és hozzájárulnak a közösségi élethez.
A nagyobb cégek tevékenységi köre építőipar (magas- és mélyépítés), fa- és fémipar, a mezőgazdaságon belül növény- és állattenyésztők is vannak. A vállalkozás nagy többsége viszont úgymond elbújik: passzív, vagy minimális nyereséggel működik.
A legnagyobb közösségi rendezvény a Madzagfalvi napok, de a kisebb rendezvényeken, megemlékezéseken sok esetben ugyanaz a szűk kör szokott részt venni. A fiataloknak kevés szórakozási lehetőségük van. Régebben volt több disco, de mostanában egy-egy hely kinyit, aztán bezár, de újranyit egy másik. Nyáron talán jobban van választási lehetőség. A cigarettával, alkohollal és utcai hangoskodással mindig vannak gondok sajnos.
A jövőbeni elképzelésekre, kilátásokra térve elmondható, hogy mint folyó menti település a vízi turizmusban, hajózásban, vízitúrákban látnak perspektívát, ezenkívül a lovas turizmusból a gyógyvízből lehetne többet kihozni. Azonban Gyula, mint híres gyógyüdülőhely elvisz mindent, mindössze 25 km-re van innen. Itt a békési térségben nincs különösebb látnivaló sem, úgyhogy a pesszimista / optimista vélemények megoszlanak a jövő útját illetően. A Körösön kikötőt is építettek, de csak veszteséget hoz. A gyógyfürdőbe pénzt kellene beleölni, viszont fizetőképes kereslet nincs, csak az OEP finanszírozású kezelések vannak. Turizmus céljára nincsen meg a szálláslehetőség és a wellness-részleg sem, és e téren nincsenek meg a hagyományok, mint Gyulán, vagy épp a Balatonon. Az iskolarendszer terén kellene fejlesztéseket végrehajtani, hogy az emberi erőforrásra is jobban építeni lehessen. A meglévő Tisza Kálmán oktatási intézmény színvonalas mezőgazdasági szakképzéseket nyújt, emellett egyházi középiskola is működik. A gyereklétszám csökkenése probléma, ámbár úgy tűnik tavaly megállt, illetve a kisebbségi kérdés is nagy jelentőséggel bír. A megoldást az oktatásban látják, itt viszont gondot jelent a gyerekek ugyanazon iskolában való oktatása. A nebulók keverése csak részben valósul meg. Hosszú távon csak a tanulás jelenthet megoldást a romák számára, a segélyezéseket hiábavalónak látják.
Több üzemet kellene megvalósítani a munkahelyteremtés érdekében, akik felszívják az alacsonyan kvalifikált munkaerőt. A tanult fiatalok viszont jellemzően nem jönnek vissza a felsőoktatási tanulmányok befejezése után, mert máshol – pl. Budapest környékén – több fizetést, jobb megélhetést kaphatnak. Reményteli, hogy most is egy új elektronikai összeszerelő üzem épül a város határában, tehát fejlődés azért van. A mezőgazdaság nem igazán vesz fel többlet embert, a nyarankénti napszámosok száma konstans. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, március 1-től négyszáz emberrel megy a Start program. A közmunkások hatékonysága azonban nagyon alacsony, ahhoz képest amennyit rájuk költ az állam. Tulajdonképpen a segélyért dolgoznak valamennyit.
Összegezve, a település számára a legfontosabb erőforrások az itt élő emberek, a kreatív, fejlődő cégek és vállalkozók, a termőföld, a meleg gyógyvíz és a Körös folyó.
