A Virtuális Falu Program eredeti céljának megfelelően megvalósult, kialakult egy a falusi közeghez illeszkedő közéleti felkészítő és motivációt erősítő program. A fiatalok bevonásával erősödtek a helyi közösségek és ezen keresztül a helyi demokrácia.
A program egy vezetőképzés és egy szituációs játék keveréke, amelynek a vidéki-falusi élet áll a középpontjában. Annyiban több azonban egy játéknál, hogy a résztvevők közvetlenül és azonnal hasznosítani tudják a megszerzett készségeket. A felkészült és a motivációikban megerősített fiatalok hasznos tagjaivá válnak a helyi közösségeknek, közéletnek.
A Virtuális Falu Programban 2012 során 34 fiatallal dolgozott az AGRYA. Az egyik korai tanulság az volt, hogy a közösségi kezdeményezések fejlődésének, képviseleti funkciói betöltésének egyik gátja a kommunikációs készségek és tapasztalatok hiánya. A program központi eleme egy képzés sorozat, amelynek során a résztvevők modellezik egy falu működését, annak összetettségében a helyi gazdaságtól, a közoktatáson át a helyi politikáig.
László Anitát, a Virtuális Falu Program egyik kordinátorát kérdeztem a sikerről.
Magát a projektet másfél éve indította az AGRYA az Európai Bizottság támogatásával a Fiatalok Lendületben Program keretén belül. A program legfőbb célja a kis települések közösségi húzóembereinek megerősítése volt. Nekik is szükségük van a közösséghez tartozásra, mert egy közösség vezetése szinte mindig magányos feladat. Hasonló feladatokkal, gondokkal foglalkozókkal kerülnek így egy csapatba, ahol erősítik egymást és mi is őket, hogy higgyenek magukba és abban, hogy amit csinálnak, az fontos.
A másik cél pedig a kapcsolatteremtés segítése a társadalmi élet vidéki, helyi résztvevői között, legyen szó akár a civil szervezetek, az önkormányzat és a helyi vállalkozók kapcsolatáról. Átléphetik ezek kapcsolatok a falu vagy a megye határát, de elsősorban a kis települések szervezeteinek, lakóinak kapcsolatáról van szó. Elindult az ott élők, tevékenykedők között egy olyan kommunikáció, ami vagy nem volt, vagy rendszertelen volt. A közösségek megfogalmazott terveit, kéréseit a projektben részt vevő fiatal közösségi vezető felkészülten tovább tudja vinni a falu vezetői felé.
A vezető szellemű fiatal találta-e meg a közösséget, vagy fordítva történt?
Van mindkettőre példa, de mindig alulról szerveződtek a közösségek. Ez a Virtuális Falu Program szempontjából is fontos tényező. Sok esetben kimondatlanul kerültek a csoportok élére a vezetők, ami a személyiségüknek köszönhető. Ez a tisztség felelősséggel járó feladatokat is magában rejt, főleg ha már egy egyesület alapítása is áll a tevékenység mögött.
A program célcsoportja a kis településen élő fiatalok. Vidéken is nehezen szerveződnek már közösségbe, hasonlóan mint a városokban. Sokan a saját céljaik mögött illúziót kergetnek és nem látják meg az előttük lévő lehetőségeket. Ha egy fiatal sajátjának érzi a faluját, akkor nem vágyódik el, nem akar elköltözni, ott akar boldogulni. A közösség nem tud teljes mértékben megoldást találni a munkahely problémákra, de ha a közösség lelkileg támogatja a tagjait, összetartanak, akkor az egyén nagyobb eséllyel találhatja meg boldogulásának irányait, a közösen szervezett programokon keresztül nem érzi magát hasztalannak, egészséges lelkiállapotban az anyagi boldogulásra is nagyobb az esély.
Nem akkor kell tehát összefogni, amikor már mindenki reményt vesztett, azzal a jelszóval, hogy együtt a rossz is jobb.
Sok esetben az ingerszegény környezet is elvágyódásra készteti a fiatalokat, nem csak az ideális munkalehetőség hiánya. Egy közösségben a fiatalok hatással vannak egymásra, formálják egymást, ha jól érzi magát a fiatal a falujában és otthon marad, akkor ezt tapasztalva egy befektetető, egy vállalkozó is láthat fantáziát egy településben.
A fentiek nyomán a további képzéseken megjelenő fontos elemek a következők:
- Az állami-önkormányzati rendszer valamint a döntéshozatali folyamatok és a kapcsolódó adminisztráció bemutatása
- Az EU intézmények és kapcsolatuk a magyar közhatalmi rendszerekkel valamint az európai állampolgársággal járó állampolgári jogok és az európai polgári kezdeményezés bemutatása magyar EP képviselő közreműködésével
- Az üzleti szektor – kisebb, közepes, nagy, multinacionális cégek és a civil szektor együttműködésének gyakorlata
- Média ismeret, média kommunikációs és tárgyalás technikai készségek fejlesztése
