A kutatás elkészítéséhez Algyőn, Kiszomboron és Deszken kerestem fel olyan fiatalokat, akik saját vállalkozással rendelkeznek, közösségi- kulturális tevékenységet végeznek, illetve a település vezetésében vesznek részt.
Az interjúkérdések egy nagyon komoly és nehéz témát boncolgatnak: a fiatalok foglalkoztatásáról, specifikusan a kistelepüléseken élő fiatalok munkalehetőségeiről van szó. Logikai menet szempontjából egy jól felépített kérdéssorral dolgoztunk, amely gondolkozásra késztette a felkeresett alanyokat.
Megdöbbentő volt tapasztalni, hogy ezek a témák, kérdések ott vannak a mindennapokban, mégis célzottan kizárólag ezekkel a témakörökkel nem foglalkoznak sok esetben. Pedig a visszajelzések alapján kiemelt fontosságú ügyként kell kezelni a fiatalok foglalkoztatását.
Az előző kutatás tapasztalati alapján is kijelenthetjük, hogy 3 tényező az, ami jelenleg meghatározza a fiatalok letelepedését, illetve helyben tartását:
Az első a munkahelyek megteremtése, nem csak rövid, hanem hosszútávra is! Ma nem elég 1-2 évre előre gondolkozni, minimum 5 évre kell már a terveket és a projekteket megvalósítani, hogy az elvándorlást, a kistelepülések elöregedését megállítsuk. Munkahelyteremtéskor figyelembe kell venni a jó fizetőképességet, a megfelelő környezetet és a szakmai tudást egyaránt. Ennek alapjait a kistelepülésen a három szegmens, önkormányzat, vállalkozások és a civil szféra mellett az oktatás, és a gyakorlati képzések teremthetik meg.
A második tényező a lakhatás, amely a munkahelyhez kötött bizonyos szinten.
Ebből következik a harmadik tényező a közösségi és civil élet. Ha egy fiatal számára biztosítva van a munkahely, a lakóhely, akkor fontossá válik számára a település közösségi élete is, ahol él, amelyben él.
A három tényező képes egymást segíteni, kiegészíteni, ezért nem elég külön-külön figyelmet fordítani rájuk, összességében kell kezelni őket.
A vállalkozások környezetének, lehetőségeinek javításával erősíthető a vállalkozások bővítése, ezáltal az új munkahelyek teremtése. Támogatni kell a fiatalok által az új vállalkozások elindítását is.
Továbbra is fontos azoknak a személyeknek a felkutatása és támogatása, akik húzó emberként elindítják a változásokat, közösséget tudnak kovácsolni a helyi fiatalokból. Illetve a kommunikáció erősítése, a partnerek közötti megfelelő információ áramlás kialakítása is szükséges a jó együttműködésekhez.
Az interjúk alatt meglepődve tapasztaltam, hogy a kérdések során elgondolkoztak a válaszadók, megdöbbentek, hogy 1-1 kérdésre nem tudtak konkrét választ adni. Amellett, hogy számos hasznos információhoz jutottam az interjúk kapcsán, sikerült felkelteni a figyelmüket a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekben.
Ismét pozitív élményként ért, hogy az interjúalanyok örültek, hogy valaki megkérdezi őket ezekkel a témakörökkel kapcsolatban, meghallgatja a válaszaikat, beszélget velük, ezáltal fontossá válnak ők maguk és a véleményük is.
Bízom benne, hogy a kutatás végleges eredményei és a kialakult kapcsolatok a jövőben pozitív változásokat tudnak generálni a vidéken élő fiatalok életében.
Torma Tibor
